Az alábbi táblázatot Budapest (Fővárosi) Növény-egészségügyi- és Talajvédelmi Állomás, Koordinációs Részleg, Növényvédelmi Osztályának munkatársa Mohai Györgyné et al., megjelent Növényvédelmi Információs Rendszer (Budapest, 1997.) című kiadvány, illetve a később megjelent módosítások figyelembevételével készítettük.
Az ellenőrző vizsgálat módszerei
A károsítók mennyiség viszonyainak felmérésére a következő módszereket alkalmazzuk:
- kotorék járat/ha: a táblán kb. 5 m széles sávban, legalább 1.000 m hosszú úton megszámoljuk a hörcsögjáratok számát. 1.000 m megtétele esetén a felmért terület 5.000 m2, a kapott eredményt 2-vel megszorozva kapjuk meg 1ha fertőzöttségét.
- lakott járat/100 m2: a táblán 10x10 m-es mintatereket jelölünk ki (karókkal, kövekkel).
A kijelölt vizsgálati tereken betapossuk az összes pocoklyukat és 24 óra múlva megszámláljuk a kibontottakat. Védekezés hatásának ellenőrzésekor csak ez a módszer ad megfelelő eredményt. Kellő rutin megszerzése esetén, tájékozódási jelleggel elégséges lehet különböző külső jelek alapján megítélni és megszámolni a lakott járatok számát. Élő pocok jelenlétére utal ha: a járat falának bejárata friss és sima; friss, lerágott növényi rész van a járat közelében vagy a lyukban. Élő pocok jelenlétét kizárja viszont: beomlott bejárati nyílás; elszáradt növényi maradványok, pókháló a bejáratban. A tél végén, a hóolvadás utáni időszakban azonban még gyakorlott megfigyelő sem képes megbízhatóan megkülönböztetni a lakott és üres járatokat, ezért ilyenkor kizárólag a betaposás ad megfelelő eredményt!
- db/m2 talajban: drótférgek, cserebogár pajorok, vincellérbogár, telelőre vonuló bagolylepke lárva ill. bábfertőzöttség esetében a létszámot térfogati kvadrát módszerrel vagy gépi talajminta vételezéssel állapítjuk meg.
A térfogati kvadrát módszer (kézi gödörásás) esetén 5-10 hektáronként 1-1, 0,5x0,5 m /1/4 m2/, vagy 0,5x1 m /1/2 m2/, két ásónyom mélységű mintagödröt kell ásni, s a kiszórt földet átmorzsolva kell megkeresni a kártevőket. A fajonként kapott eredményt 4-gyel ill. 2-vel szorozva kapjuk meg a fertőzöttséget db/m2-en.
- db/m2 talajfelszínen: vetési bagolylepke, bakók, lucerna lombkártevők, gabonafutrinka felvételezését 0,5x0,5 m/= ¼ m2/ vagy 0,5x1 m /= ½ m2/ mintaterületen végezzük, amelyet a talaj felszínén előre elkészített kerettel vagy mérőszalaggal kell kijelölni. A mintaterületen a talaj felszínén, a fiatal kikelő növényeken a növények földre simuló levelei alatt, valamint a rögök között is meg kell keresni a kártevőket.
- db/m2 növényállományban: lombszinten élő bagolylepkék, repcedarázs esetében a létszámot az 1 m2 felületen levő növényzet levélzetének átvizsgálásával állapítjuk meg. Zöldborsó esetében az ellenőrzéshez ajánlatos 33x33 cm-es, fehér vászonnal behúzott keretet igénybe venni. Ezt bedugjuk a növények /hajtások/ alá és lerázzuk rá a hernyókat. A keret felülete 1/10 m2.
- csócsárolt növény db/m2: gabonafutrinka lárva fertőzés felderítésekor 0,25 m2 vagy 0,5 m2 felületű mintaterületen ellenőrizzük a csócsárolt növények számát.
- db/10 hcs: vetésfehérítő bogarak, repcefénybogár, repcebecőormányos, lucernakártevők, vöröshere magápionok, szamóca bimbólikasztó esetében a létszámot fűhálóval mérjük fel.
Az állományban határozott mozdulatokkal 10 hálócsapást végzünk úgy, hogy minden csapás előtt lépünk egyet előre, mert így a háló mindig újabb, bolygatatlan állományrészt érint. A háló tartalmát fokozatosan átvizsgáljuk, előzetesen beledobott ecetéteres vattával elkábítva vagy kis adagokban kiengedve a rovarokat, s megszámoljuk a keresett kártevőt.
- db/100 hcs: kizárólag gabonapoloskák aratás előtti felmérésére használjuk. A hálózás módszere az előzőhöz hasonló, de nem 10, hanem 100 hálócsapást végzünk és utána ellenőrizzük a létszámot.
- db/ő, db/növény, db/tőke, db/fa: vetésfehérítő bogarak, burgonyabogár, mezeipoloskák, ékköves faaraszoló, szőlőmolyok, amerikai fehér szövőlepke hernyófészek, gyapjaslepke tojáscsomó esetében a kártevők egyedszámát növényegyedre állapítjuk meg. Az általános összbenyomást legalább 10 növényen végzett számlálással pontosítjuk.
- db/csapda: levéltetvek, málnabogár, szamóca bimbólikasztó, kis szamóca vincellér esetében a kártevők egyedszámát különböző rovarcsapdával figyeljük meg.
- db/10 m2: somkóróbagolylepke imágó megfigyelés esetében egy m-es botot magunk elé tartva, lassan haladva 10 m-t megtéve leszámoljuk a felreppenő lepkéket.
-db/fm: szamóca bimbólikasztó, szamóca eszelény esetén 5x1 fm-en számoljuk le a lombszinten tartózkodó károsítók számát.
- db/ág f.méter: májusi cserebogár esetében rajzás idején kora hajnalban, amikor a hideg miatt a bogarak még dermedtek a rajzó fák koronájának külső ágain 1 m hosszan megszámoljuk az egyedszámukat.
- károsított levélfelület %: vetésfehérítő bogarak, kukoricabarkó, répabarkó esetében 10 növényen megállapítjuk, hogy az ép levélfelülethez viszonyítva átlagosan mennyi a károsított növények vagy az egész állomány lombvesztesége, tehát a károsított levélfelület aránya. A levelet elfogyasztó bogarak rágása miatt hiányzó levélfelület arányát állapítjuk meg /pl. ha a levél fele megvan, ott 50 % a veszteség/.
- fertőzési %: kártevők és kórokozók esetében egyaránt alkalmazzuk. A károsítótól függően, a dimenziónak megfelelően 100 növényt, hajtást, levelet, virágot vagy termést vizsgálunk meg és megállapítjuk a fertőzöttek arányát /fert. növ. %, fert. tövek %, fert. fák %, fert. ág %, fert. hajtás %, fert. vessző %, fert. lev. %, fert. bimbó %, fert. virág %, fert termés %, fert. cső %/.
- fertőzött felület %: elsősorban növénybetegségek továbbá levéltetvek, pajzstetvek, takácsatkák, körtelevélbolha, levélaknázó molyok ill. szőlőilonca esetén alkalmazzuk. A fertőzési %-ot a fenti módon vizsgáljuk, de közben a dimenziónak megfelelően- növényenként, hajtásonként, levelenként, virágonként, termésenként- megállapítjuk, a vizsgált egyed /növény, hajtás, levél, virág, termés/ felületéből mennyi a fertőzött, vagyis kártevővel ellepett felület aránya.
Az ellenőrző vizsgálat módszerei
A károsítók mennyiség viszonyainak felmérésére a következő módszereket alkalmazzuk:
- kotorék járat/ha: a táblán kb. 5 m széles sávban, legalább 1.000 m hosszú úton megszámoljuk a hörcsögjáratok számát. 1.000 m megtétele esetén a felmért terület 5.000 m2, a kapott eredményt 2-vel megszorozva kapjuk meg 1ha fertőzöttségét.
- lakott járat/100 m2: a táblán 10x10 m-es mintatereket jelölünk ki (karókkal, kövekkel).
A kijelölt vizsgálati tereken betapossuk az összes pocoklyukat és 24 óra múlva megszámláljuk a kibontottakat. Védekezés hatásának ellenőrzésekor csak ez a módszer ad megfelelő eredményt. Kellő rutin megszerzése esetén, tájékozódási jelleggel elégséges lehet különböző külső jelek alapján megítélni és megszámolni a lakott járatok számát. Élő pocok jelenlétére utal ha: a járat falának bejárata friss és sima; friss, lerágott növényi rész van a járat közelében vagy a lyukban. Élő pocok jelenlétét kizárja viszont: beomlott bejárati nyílás; elszáradt növényi maradványok, pókháló a bejáratban. A tél végén, a hóolvadás utáni időszakban azonban még gyakorlott megfigyelő sem képes megbízhatóan megkülönböztetni a lakott és üres járatokat, ezért ilyenkor kizárólag a betaposás ad megfelelő eredményt!
- db/m2 talajban: drótférgek, cserebogár pajorok, vincellérbogár, telelőre vonuló bagolylepke lárva ill. bábfertőzöttség esetében a létszámot térfogati kvadrát módszerrel vagy gépi talajminta vételezéssel állapítjuk meg.
A térfogati kvadrát módszer (kézi gödörásás) esetén 5-10 hektáronként 1-1, 0,5x0,5 m /1/4 m2/, vagy 0,5x1 m /1/2 m2/, két ásónyom mélységű mintagödröt kell ásni, s a kiszórt földet átmorzsolva kell megkeresni a kártevőket. A fajonként kapott eredményt 4-gyel ill. 2-vel szorozva kapjuk meg a fertőzöttséget db/m2-en.
- db/m2 talajfelszínen: vetési bagolylepke, bakók, lucerna lombkártevők, gabonafutrinka felvételezését 0,5x0,5 m/= ¼ m2/ vagy 0,5x1 m /= ½ m2/ mintaterületen végezzük, amelyet a talaj felszínén előre elkészített kerettel vagy mérőszalaggal kell kijelölni. A mintaterületen a talaj felszínén, a fiatal kikelő növényeken a növények földre simuló levelei alatt, valamint a rögök között is meg kell keresni a kártevőket.
- db/m2 növényállományban: lombszinten élő bagolylepkék, repcedarázs esetében a létszámot az 1 m2 felületen levő növényzet levélzetének átvizsgálásával állapítjuk meg. Zöldborsó esetében az ellenőrzéshez ajánlatos 33x33 cm-es, fehér vászonnal behúzott keretet igénybe venni. Ezt bedugjuk a növények /hajtások/ alá és lerázzuk rá a hernyókat. A keret felülete 1/10 m2.
- csócsárolt növény db/m2: gabonafutrinka lárva fertőzés felderítésekor 0,25 m2 vagy 0,5 m2 felületű mintaterületen ellenőrizzük a csócsárolt növények számát.
- db/10 hcs: vetésfehérítő bogarak, repcefénybogár, repcebecőormányos, lucernakártevők, vöröshere magápionok, szamóca bimbólikasztó esetében a létszámot fűhálóval mérjük fel.
Az állományban határozott mozdulatokkal 10 hálócsapást végzünk úgy, hogy minden csapás előtt lépünk egyet előre, mert így a háló mindig újabb, bolygatatlan állományrészt érint. A háló tartalmát fokozatosan átvizsgáljuk, előzetesen beledobott ecetéteres vattával elkábítva vagy kis adagokban kiengedve a rovarokat, s megszámoljuk a keresett kártevőt.
- db/100 hcs: kizárólag gabonapoloskák aratás előtti felmérésére használjuk. A hálózás módszere az előzőhöz hasonló, de nem 10, hanem 100 hálócsapást végzünk és utána ellenőrizzük a létszámot.
- db/ő, db/növény, db/tőke, db/fa: vetésfehérítő bogarak, burgonyabogár, mezeipoloskák, ékköves faaraszoló, szőlőmolyok, amerikai fehér szövőlepke hernyófészek, gyapjaslepke tojáscsomó esetében a kártevők egyedszámát növényegyedre állapítjuk meg. Az általános összbenyomást legalább 10 növényen végzett számlálással pontosítjuk.
- db/csapda: levéltetvek, málnabogár, szamóca bimbólikasztó, kis szamóca vincellér esetében a kártevők egyedszámát különböző rovarcsapdával figyeljük meg.
- db/10 m2: somkóróbagolylepke imágó megfigyelés esetében egy m-es botot magunk elé tartva, lassan haladva 10 m-t megtéve leszámoljuk a felreppenő lepkéket.
-db/fm: szamóca bimbólikasztó, szamóca eszelény esetén 5x1 fm-en számoljuk le a lombszinten tartózkodó károsítók számát.
- db/ág f.méter: májusi cserebogár esetében rajzás idején kora hajnalban, amikor a hideg miatt a bogarak még dermedtek a rajzó fák koronájának külső ágain 1 m hosszan megszámoljuk az egyedszámukat.
- károsított levélfelület %: vetésfehérítő bogarak, kukoricabarkó, répabarkó esetében 10 növényen megállapítjuk, hogy az ép levélfelülethez viszonyítva átlagosan mennyi a károsított növények vagy az egész állomány lombvesztesége, tehát a károsított levélfelület aránya. A levelet elfogyasztó bogarak rágása miatt hiányzó levélfelület arányát állapítjuk meg /pl. ha a levél fele megvan, ott 50 % a veszteség/.
- fertőzési %: kártevők és kórokozók esetében egyaránt alkalmazzuk. A károsítótól függően, a dimenziónak megfelelően 100 növényt, hajtást, levelet, virágot vagy termést vizsgálunk meg és megállapítjuk a fertőzöttek arányát /fert. növ. %, fert. tövek %, fert. fák %, fert. ág %, fert. hajtás %, fert. vessző %, fert. lev. %, fert. bimbó %, fert. virág %, fert termés %, fert. cső %/.
- fertőzött felület %: elsősorban növénybetegségek továbbá levéltetvek, pajzstetvek, takácsatkák, körtelevélbolha, levélaknázó molyok ill. szőlőilonca esetén alkalmazzuk. A fertőzési %-ot a fenti módon vizsgáljuk, de közben a dimenziónak megfelelően- növényenként, hajtásonként, levelenként, virágonként, termésenként- megállapítjuk, a vizsgált egyed /növény, hajtás, levél, virág, termés/ felületéből mennyi a fertőzött, vagyis kártevővel ellepett felület aránya.