Elterjedése:
Nyugat-és Közép-Európában mindenütt előfordul. Hazai előfordulását a századfordulón már megállapították.
Gazdanövényei:
A lárva a búzán, az árpán, ritkán rozson és zabon, a vadon termő növények közül a tarackbúzán, az olaszperjén, a sovány perjén, a mezei komócsinon, a csomós ebíren, a francia perjén, a réti ecsetpázsiton és más, pázsitfűfélék családjába tartozó növényeken fejlődik.
Morfológia:
A hím hossza 2,2-3 mm, a nőstényé 3,3-3,5 mm. Feje és tora barna, utóbbin három sötétbarna, hosszanti sáv húzódik. A potroh vörös, a lábak sárgásbarna színűek. A hím csáphossza megegyezik a testhosszával, a nőstényé csak a testhossz feléig ér. A tojás 0,3 mm hosszú, ovális alakú, színe vörösbarna. A lárva élénkvörös színű, kifejlett állapotban 3-5 mm hosszú, testvégé 4-4 szemölcs található. A báb hossza 3-4 mm, színe cinóber - vagy rubinvörös, mielőtt imágóvá vedlik, egész teste fekete színűvé válik. Szabadbáb.
Kárkép:
A lárvák a levélhüvely alatti búzaszáron károsítanak. Ha a levélhüvely eltávolításra kerül, az alatta lévő száron 3-6 mm hosszan bemélyedés látható, amelynek két vége kiemelkedik, így oldalról nézve nyeregalakot vesz fel. Innen a magyar neve. A bemélyedt részidővel besüpped, és csak egy hosszanti rés látható. Egymás mellett több gubacs is előfordul.
Életmód:
Évi egy nemzedéke van. A kifejlett lárvák telelnek, 2-3 cm talajmélységben. A telelő lárvák 10-20 %-a 2 évig is diapauzában marad. Tavasszal, amikor a talaj hőmérséklete megközelíti a 20 C-ot, a lárvák a felszín közeli rétegbe másznak és ott bebábozódnak. A bábállapot hőmérséklettől függően 4-7 napig tart. A báb a talaj felszínére tornássza fel magát és ott alakul imágóvá. Május-júniusban rajznak az imágók. A tojásaikat a növény legfelső leveleinek színére és fonákára, füzérszerűen helyezik el egymás mellé. A kikelt lárva a levélhüvely alá mászik, ahol a száron táplálkozik. A táplálkozás hatására alakulnak ki a nyereg alakú gubacsok. A lárvafejlődés befejezése egybeesik a gabona érésével. A lárvák a károsítás helyét csak akkor tudják elhagyni, ha a csapadék következtében a levélhüvely felpuhul. A levélhüvelyből kiszabadult lárva a talajra pottyan, ott néhány cm mélyre hatol és áttelel.
Tömeges elszaporodása és előrejelzése:
A kártétel kialakulása nézőpontjából az egyedszám akkor emelkedhet jelentősen, ha csapadékos évek követik egymást. Elősegíti a lárvák túlélését, a ha a talajba jutáskor csapadékos időjárás van. Az imágó rajzása sárga színcsapdával nyomon követhető.
Gazdasági jelentősége:
Magyarországi körülmények között a búzában esetenként hektáronként 5 mázsás termésveszteséget is okozhat.
Védekezés:
Az agrotechnikai tényezők közül a mélyművelésnek és a harmonikus tápanyagellátásnak van jelentősége a kártétel megakadályozása nézőpontjából. A monokultúrás termesztés kiiktatásával is csökkenthető a kártétel. Tömeges imágórajzás idején inszekticides kezelésre is szükség van. Az elhúzódó rajzás miatt néha két kezelésre is szükség van. Az első kezelésre általában május utolsó hete a legalkalmasabb.
Forrás: A szántóföldi és kertészeti növények kártevői 1998. Szerkesztette Jenser Gábor-Mészáros Zoltán-Sáringer Gyula
Nyugat-és Közép-Európában mindenütt előfordul. Hazai előfordulását a századfordulón már megállapították.
Gazdanövényei:
A lárva a búzán, az árpán, ritkán rozson és zabon, a vadon termő növények közül a tarackbúzán, az olaszperjén, a sovány perjén, a mezei komócsinon, a csomós ebíren, a francia perjén, a réti ecsetpázsiton és más, pázsitfűfélék családjába tartozó növényeken fejlődik.
Morfológia:
A hím hossza 2,2-3 mm, a nőstényé 3,3-3,5 mm. Feje és tora barna, utóbbin három sötétbarna, hosszanti sáv húzódik. A potroh vörös, a lábak sárgásbarna színűek. A hím csáphossza megegyezik a testhosszával, a nőstényé csak a testhossz feléig ér. A tojás 0,3 mm hosszú, ovális alakú, színe vörösbarna. A lárva élénkvörös színű, kifejlett állapotban 3-5 mm hosszú, testvégé 4-4 szemölcs található. A báb hossza 3-4 mm, színe cinóber - vagy rubinvörös, mielőtt imágóvá vedlik, egész teste fekete színűvé válik. Szabadbáb.
Kárkép:
A lárvák a levélhüvely alatti búzaszáron károsítanak. Ha a levélhüvely eltávolításra kerül, az alatta lévő száron 3-6 mm hosszan bemélyedés látható, amelynek két vége kiemelkedik, így oldalról nézve nyeregalakot vesz fel. Innen a magyar neve. A bemélyedt részidővel besüpped, és csak egy hosszanti rés látható. Egymás mellett több gubacs is előfordul.
Életmód:
Évi egy nemzedéke van. A kifejlett lárvák telelnek, 2-3 cm talajmélységben. A telelő lárvák 10-20 %-a 2 évig is diapauzában marad. Tavasszal, amikor a talaj hőmérséklete megközelíti a 20 C-ot, a lárvák a felszín közeli rétegbe másznak és ott bebábozódnak. A bábállapot hőmérséklettől függően 4-7 napig tart. A báb a talaj felszínére tornássza fel magát és ott alakul imágóvá. Május-júniusban rajznak az imágók. A tojásaikat a növény legfelső leveleinek színére és fonákára, füzérszerűen helyezik el egymás mellé. A kikelt lárva a levélhüvely alá mászik, ahol a száron táplálkozik. A táplálkozás hatására alakulnak ki a nyereg alakú gubacsok. A lárvafejlődés befejezése egybeesik a gabona érésével. A lárvák a károsítás helyét csak akkor tudják elhagyni, ha a csapadék következtében a levélhüvely felpuhul. A levélhüvelyből kiszabadult lárva a talajra pottyan, ott néhány cm mélyre hatol és áttelel.
Tömeges elszaporodása és előrejelzése:
A kártétel kialakulása nézőpontjából az egyedszám akkor emelkedhet jelentősen, ha csapadékos évek követik egymást. Elősegíti a lárvák túlélését, a ha a talajba jutáskor csapadékos időjárás van. Az imágó rajzása sárga színcsapdával nyomon követhető.
Gazdasági jelentősége:
Magyarországi körülmények között a búzában esetenként hektáronként 5 mázsás termésveszteséget is okozhat.
Védekezés:
Az agrotechnikai tényezők közül a mélyművelésnek és a harmonikus tápanyagellátásnak van jelentősége a kártétel megakadályozása nézőpontjából. A monokultúrás termesztés kiiktatásával is csökkenthető a kártétel. Tömeges imágórajzás idején inszekticides kezelésre is szükség van. Az elhúzódó rajzás miatt néha két kezelésre is szükség van. Az első kezelésre általában május utolsó hete a legalkalmasabb.
Forrás: A szántóföldi és kertészeti növények kártevői 1998. Szerkesztette Jenser Gábor-Mészáros Zoltán-Sáringer Gyula